fotó: Szilágyi Lenke
Augusztusban kezdtük tervezni Radics Viktóriával a Nők a férfi (B)irodalomban című kétnapos Szépírók társaságá fesztivált. Kemény munka volt, sok "női" kitartást és szívósságot igényelt. A fesztivál rendező-szerkesztőjeként kaptam hideget-meleget, sok sarat, főként férfiaktól, de szerencsére rengeteg elismerést is, talán nem véletlen, leginkább nőktől. A teljes programot lásd itt:
http://www.szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=16
Kiválasztottam három számomra érdekes beszámolót, lásd a linkeket.
http://interalia.org.hu/2008/10/ha-tudnnk-nha-uralmunkat-elismerve.html
"Miért nem lehet egy picit figyelni, tanulni, hallgatni, ahogy azt Ferdinandy György tette, vagy Nádas Péter? Miért kerül ennyibe a férfi(b)irodalom létének elismerése, miért kell nagy vehemenciával hadonászni hallgató vagy kísérő figyelem helyett? Miért kell azt hangsúlyozni, hogy a nők „üveges tekintettel merednek”, ha katonai élményekről van szó, és ugyanígy, ha fociról?" - Gyárfás Judit.
http://zartkor.hu/c2623/erosz-a-mennyben-psziche-a-pokolban
"Nagy meglepetésemre az est házigazdája, az anyaszerkesztőként is emlegetett "artizán", Forgács Zsuzsa Bruria is egy férfi-verset, egy keményen ironizáló, vulgáris macsó-himnuszt, Petri György K. M. szerelmes énekét szavalta el nekünk." - Bánosi Eszter
http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=1536
"A közönség soraiból egy hölgy többször is megjegyzi: „esküszöm, mindjárt leütöm”, és érezzük, hogy persze személyesen is ismeri a felszólaló Károlyi Csabát." - Kovács Rita.
és találtam egy érdekes hozzászólást a literán is az egyik fesztiválról szóló cikk mellett:
http://www.litera.hu/hirek/a-fecseges-joga
Kiss 2008.10.31 12:14
"Jó. Tehát, izgalmas volt először is Nádas Péter bevonulása, ahogy beült két székkel mellettem az utolsó sorba, és láthatóan örvendezett, majd később, ahogy higgadtan visszautasította az obszcenitás kategóriáját, amikor kérdezték, s szerelemről szólván a szenzualitás lett a legfőbb-fontosabb(?).
Izgalmas volt Garaczi, akit nehezen lehetett kimozdítani a sértődöttségből, lévén ő nem Spegelmann Laura, a ridikül vitában Margócsy, aki dühödten védte a férfiirodalmat, mert szerinte nőirodalom nincs.
Jó volt Ferencz Karolina operaelőadása a szünetekben, élmény Forgács Zsuzsa bátor és provokáló közbeszólása, Kukorelly leszavazása, zusammen az egész hangulat, szerkesztőkkel írókkal, gondolkodókkal.
Érezni lehetett, "történés" van, talán hasonló, mint ami rendszerváltáskor, nade ezzel túlzok. Megjelentek a nők az irodalomban, s ezt nem lehet visszafordítani."
és még egy utolsó "jóházbólvaló" olvasmányjavaslat:
Csak hittem azt, hogy itt a vége, de ma felkerült az ÉS honlapjára egy VISSZHANG cikk, abből idéznék ide:
"Szemben az újságíró állításaival, Kukorelly sajnos tökéletesen figyelmen kívül hagyta Forgács hozzá intézett kérdéseit, és válasz helyett inkább olyanokat mondott, hogy a nők csak meresztik a szemüket, és nem értenek a leshez, mintha zavarta volna, hogy a színpadon lévő másik négy nőnek is volt mondanivalója, és nekik is kellett juttatni egy kis időt a megszólalásra."
"Az újságírónak az is problémát okozott, hogy a rendező a technikai pultnál táncra perdült Screaming Jay Hawkins mulatságos feldolgozású Megbabonázlak című dalánál. Én kifejezett élvezettel néztem a rendező asszony felszabadult táncát." - Gindert Mária
http://www.es.hu/?view=doc;21313
Végül szeretném Bánosi Eszter kedvéért idemásolni kedvenc Petri versem, melynek választása csodálkozásra késztette
fotó: Szilágyi Lenke
Petri György
K. M. szerelmes éneke
Miért nem szeretnek engem a nők?
Gyuri, mondd meg nekem, miért nem szeret egyik
lepedékes nyelvű, pállott picsájú
lankadt kurva sem?
Imáimba foglalnám a nevüket,
lihegnék, mint egy trubadur,
kacagnék, mint egy bajazzó,
elvenném feleségül (le van szarva!),
miért nem szeretnek engem a nők,
ezek a tetves kis pinamancik,
én áhítattal ejtem ki a retkes nevüket
minden fogmosás előtt,
és most otthagyott ez a Margit is,
miért? mer' mondtam neki,
mikor a múltkor bőgni kezdett,
hogy fújja már ki (a szemét)
vagy hagyja abba,
én nem bírom a tocsogós csajokat
(az anyja halt meg neki vagy kije),
há' most mi rosszat mondtam neki,
hogy mennyen a kurvaannyába,
mert én most dolgozom és utálom,
ahogy a szőrök recsegnek az orrában,
amikor levegőt vesz,
és ettől nem hallom a konczsuzsát
gépelés közben.
Erre elment.
Ezek a szar kurvák, öregem,
mindentől felhúzzák az orrukat.
Ez az Enikő meg - - -
hát nem igaz!
Én szeretem
a nőket, meg nem vagyok prűd meg minden...
de háromszor láttam,
és nem le akart smárolni egy kapualjban?
Így ahogy mondom:
nyelvespuszit akart
adni. Belelógatta azt a ronda nagy
piros nyelvét a számba.
A meztelen számba. És nem hord nyelvtartót sem.
Hát megmondtam neki,
hogy álljon meg a menet,
előbb lakás és egzisztencia,
aztán akarjon puszizkodni. De akkor se velem,
mert engem nem így neveltek.
(Pedig szerettem volna,
ha megkéri a kezem, nagyon snájdig lány volt),
de hiába, nálam első az elv:
mindent a szemnek,
semmit annak a ronda folyós kezének
- le akart tapizni! hát ezt neki!
Mért nincs egy rendes nő? Aki nincs.
Ezek mind vannak: szelelnek, párolognak,
szaguk van. Akkor is nő a hajuk,
amikor gépelek. Pedig csak azt kérem, hogy ne.
Ez a legkevesebb.
Én tökéletesen tudok alkalmazkodni,
mosok lábat, tisztán tartom a teflont,
perfekt agglegény vagyok, valószínűleg
az a baj, hogy túlságosan tisztelem
küldi:
karcos 2008.11.06. 13:36:26
bogárszemű 2008.11.06. 16:08:30
Az ki volt? És kaphatok linket hozzá?
Statler · http://statlerandwaldorf.blog.hu 2008.11.06. 18:09:46
Statler · http://statlerandwaldorf.blog.hu 2008.11.06. 18:17:03
"És arra gondolok, hogy minden szerelmes vershez, ahogy minden csókhoz, legalább egy férfi és egy nő kell." (idézet a Prae cikkből)
oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2008.11.06. 19:34:12
Ami meg a Petri versét illeti. Én magam küldtem is az egyik honlapra magyarázatot a Petri vershez, ami tkp abszurdnak is tekinthető, hogy ezt magyarázgatni kell... de mindegy, sajnos nem árulhatom el ki az a K.M. De én sokat szoktam rajta mekegve nevetni, és már sok helyen felolvastam ezt a verset, az egyik helyen véletlenül K.M. volt a műsorvezető - amiről én nem tehetek -, nem láttam az arcát az olvasás közben, mert mögöttem állt, a közönség viszont látta, és először visszafojtották a lélegzetüket, gondolom, aki tudta ki a K.M. az pofátlannak gondolt, aztán nem bírták ki nevetés nélkül mikor ezt a Petri verset nagy kéjjel felolvastam. Utána M.K. fogta magát és csapot-papot hagyva lerohant a színpadról, eltűnt a saját műsorából, és megüzente nekem, hogy soha többet nem áll velem szóba.... hát már különben mér? Hát én írtam ezt a verset? Nem biza, hanem az állítólagos legjobb barátja... Jobban tette volna, ha ő is együtt nevet a közönséggel!
Viszont én annó vagy negyed évszázada lefordítottam angolra és felolvastam egy templomban a 2. avenue és 13. utca sarkán New York cityben... és hogy, hogy nem, a Ginsberg akkori barátja segített nekem kijavítani a fordítást, mert azért verset fordítani másik nyelvre, mely nem az anyanyelvünk nagy bátorság.... jaj, mindent elmondtam már ezzel kapcsolatban, ami fontos? nem hiszem... de itt a link, amiben magyarázkodok:
zartkor.hu/c2638/forgacs-zsuzsa-bruria-levele
oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2008.11.06. 19:56:19
Ugye milyen zseniális a fickó? ja, képzeljétek ezért a kis filmecskéért is valamelyik nagyon O-B-J-E-K-T-I-V lap, állítólagos újságírója lecsesezett, hadd ne nevezzem meg. Számon kérte, hogy ezt a filmecskét miért tettem be a Szerelmesversestbe! Nem való oda. És arra is tett egy futó megjegyzést, hogy mecsoda dolog hogy táncra perdültem reája a technikai pultnál...
ő meg biztosan görcsölt, hogy véletlenül se perdüljön táncra...ilyenek is vannak, és ez egy huszonéves kisfiú---
Hát csókolja meg a nagyrabecsült lábnyomomat, hogy beraktam... nélkülem nem ismerte volna meg, le is forditottam és feliratoztuk magyarul, ami majd nemsokára felkerül a netre, de egyelőre csak az angol változatának a linkjét tudom ide feltenni.
Screamin' Jay Hawkins - I Put A Spell On You
www.youtube.com/watch?v=orNpH6iyokI&feature=related
ide írom a forditásomat, amivel feliratoztuk, persze kreatívan fordítottam, ahogy egy dalt kell:
MEGBABONÁZLAK!
MERT AZ ENYÉM VAGY!
Bármit csinálsz, hagyd abba!
Figyelmeztetlek: nem túlzok!
Nem bírom, ha összevissza rohangálsz!
Nem bírom, ne alázz, ne alázz!
MEGBABONÁZLAK,
MERT AZ ENYÉM VAGY!
SZERETLEK!
SZERETLEK!
SZERETLEK!
Nem érdekel
Ha nem kellek neked!
Én teljesen a tied vagyok!
Hallasz?
Megbabonázlak!
Mert az enyém vagy az enyém vagy!
(ps: annak aki nem értené: egy kontrollmániás férfiú dala ez, és ebből űz gúnyt Screamin' Jay Hawkins)
meg még azt is bírom, hogy blues-nak meg weird rocknak kategórizálták...
tűpárna 2008.11.09. 09:27:20
oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2008.11.13. 13:16:37
A Jaffa kiadó könnyen megközelíthető: a Deák téri metrótól egy rövid séta a Király utcában.
Jaffa Kiadó
1061. Budapest
Király u. 16.
Tel: (+361) nyolcnyolchét-4840
levelezési cim: konya.orsolya(kukac)jaffa.hu
buxa 2008.11.24. 11:14:25
És mi van ha én bemegyek és azt mondom a barátod vagyok? Nekem is féláron adnak?
oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2008.11.24. 11:45:42
Üdv és kösz,
frgcs zszs brr
oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2009.03.18. 16:50:25
Lökdösődők a pályán?
elofolyoirat.blogspot.com/2009/03/lokdosodok-palyan.html
"Számomra mindig furcsa és egyben szomorú is, ha beszélni kell arról, hogy a nőknek miért van joguk, vagy van-e joguk belépni bárhova. Hiszen annyira magától érthetődő lenne, hogy a jogot nem/sem kell bizonygatni. (És így nem is kell mást tenni, mint egyszerűen belépni.) De ahogy Séllei említi, a 2003-as ÉS-vita kapcsán - és emellett sajnos a tavalyi, a szépírók őszi fesztiválját ((2oo8 ősze - megjegyzés oázis)) követő ÉS-ben megjelentek kapcsán is - láthattuk, hogy a régi játékosoknak meglehetősen nehéz, vagy éppen derogáló feladni a pozíciójukat. Ha van pozíciójuk, akkor fenyegetve érzik magukat – feleslegesen, mert a belépés nem erőszak -, ha meg még nincs, akkor a rivalizálás jegyében fontos elfojtani az újak más véleményét. Teret adni az újnak nehéz, mert mindig azzal a félelemmel jár, hogy a régi, a megszokott elvész. (Pedig „nem vész el, csak átalakul”.) Az újtól való félelem csak annak félelme, hogy elvesztem a szilárdnak hitt pozíciómat. Pedig ha máshonnan nem, hát Bourdieu után tudhatnánk, hogy a mezők folyamatos strukturális átrendeződése törvényszerű.
Aztán vannak olyan újak, akik szerint jó az, ahogyan mindig is volt, és az újak vessenek magukra, hogy lökdösődni jöttek a pályára (Falcsik Mari 2003-as, ÉS-beli válaszát, idézi Séllei az előadáson). Vagy lassú víz partot mos. Vagy el sem ismerjük a meglevő mezőket, mert mondjuk nem tapasztaljuk a saját bőrünkön. Az újak maguknak keresik a bajt, és nem lehetnek mások, mint dühödt, esetleg őrült amazonok (ehhez lsd. Shoshana Felman: A nők és az őrültség: a kritika téveszméje), akik pedig a régiek közül teret adnak és nyitottak, azok hülyék. Sajnos 5 év elteltével az ÉS-ben nincs máshogy. Zárt struktúra, szerzőbe és nem szövegbe zárt gondolkodás (engem személy szerint nem érdekel, hogy ki az a Spiegelmann Laura, amely „ügy” kapcsán vannak, akik a pálya átrendeződését emlegetik, holott éppenhogy pozitivista bulvárszinten a szerző személye az érdekes, és vele a neme, ami inkább visszarendeződés): egy „Nők a férfi(b)irodalomban” fesztivál kapcsán is elsőnek egy olyan embernek ad teret a fiatalok közül a folyóirat, aki lezárja a teret. Ahogy 2003-ban is, és Károlyi Csaba (aki 2008-ban ugyanúgy amazonozott) folyamatosan ezt támogatja. A nem nem érdekes, mondják állítólag, és abban hisznek, hogy a szöveget kell nézni. Ez még „oké” is lenne. Ám a nem rögtön érdekes lesz, ha valaki be akar lépni a férfidomináns pályára, akkor működnek a tudattalan hárítások, akkor már amazonok vannak, vagy esetleg tagadása annak, hogy létezne férfipálya. Bizonyítsd be, hogy jó vagy, hogy jó szöveged van, vagy hogy van létjogosultságod a pályán lenni, kérik egy nőtől. Miért nem tevődik fel a kérdés, hogy van-e férfiként jogod jelen lenni a pályán, esetleg új férfiként van-e jogod „lökdösődni”? Ugyanis ez így nem hat másként, mint a legitimitás megkérdőjelezéseként."
kiemelve a vonatkozó fontos rész:
"„Nők a férfi(b)irodalomban” fesztivál kapcsán is elsőnek egy olyan embernek ad teret a fiatalok közül a folyóirat, aki lezárja a teret."
Hát igen, fiatal kora dacára megy a szokásos himsovén kizárósdival, lekezeléssel: lezárja a teret, méghozzá hamis reprezentációval és még bele is törli a sáros cipőjét azokba, akik felmutatnak valami fontos és érdekes teljesítményt.