"Én szeretem a nőket, meg nem vagyok prűd meg minden...
de háromszor láttam, és nem le akart smárolni egy kapualjban?"
- Petri György K.M. szerelmes éneke.
Petri György
K. M. szerelmes éneke
Miért nem szeretnek engem a nők?
Gyuri, mondd meg nekem, miért nem szeret egyik
lepedékes nyelvű, pállott picsájú
lankadt kurva sem?
Imáimba foglalnám a nevüket,
lihegnék, mint egy trubadur,
kacagnék, mint egy bajazzó,
elvenném feleségül (le van szarva!),
miért nem szeretnek engem a nők,
ezek a tetves kis pinamancik,
én áhítattal ejtem ki a retkes nevüket
minden fogmosás előtt,
és most otthagyott ez a Margit is,
miért? mer' mondtam neki,
mikor a múltkor bőgni kezdett,
hogy fújja már ki (a szemét)
vagy hagyja abba,
én nem bírom a tocsogós csajokat
(az anyja halt meg neki vagy kije),
há' most mi rosszat mondtam neki,
hogy mennyen a kurvaannyába,
mert én most dolgozom és utálom,
ahogy a szőrök recsegnek az orrában,
amikor levegőt vesz,
és ettől nem hallom a konczsuzsát
gépelés közben.
Erre elment.
Ezek a szar kurvák, öregem,
mindentől felhúzzák az orrukat.
Ez az Enikő meg - - -
hát nem igaz!
Én szeretem
a nőket, meg nem vagyok prűd meg minden...
de háromszor láttam,
és nem le akart smárolni egy kapualjban?
Így ahogy mondom:
nyelvespuszit akart
adni. Belelógatta azt a ronda nagy
piros nyelvét a számba.
A meztelen számba. És nem hord nyelvtartót sem.
Hát megmondtam neki,
hogy álljon meg a menet,
előbb lakás és egzisztencia,
aztán akarjon puszizkodni. De akkor se velem,
mert engem nem így neveltek.
(Pedig szerettem volna,
ha megkéri a kezem, nagyon snájdig lány volt),
de hiába, nálam első az elv:
mindent a szemnek,
semmit annak a ronda folyós kezének
- le akart tapizni! hát ezt neki!
Mért nincs egy rendes nő? Aki nincs.
Ezek mind vannak: szelelnek, párolognak,
szaguk van. Akkor is nő a hajuk,
amikor gépelek. Pedig csak azt kérem, hogy ne.
Ez a legkevesebb.
Én tökéletesen tudok alkalmazkodni,
mosok lábat, tisztán tartom a teflont,
perfekt agglegény vagyok, valószínűleg
az a baj, hogy túlságosan tisztelem
ezt a sok riherongyot.
Ezt a verset, mely a kedvenc Petri versem, sokszor és sok helyen elmondtam már, többek között lefordítottam angolra, és felolvastam egy templomban a 13. utca és 2. avenue találkozásánál, New Yorkban, mikor is? hát talán úgy 82(?), 83(?) táján.
Petri nem csak másokkal szemben volt gyilkosul kíméletlen és kíbírhatatlanul szarkasztikus, de magával és legjobb barátaival szemben is. Mindenesetre ebben a versében azt hiszem mindent elmond a (részmunkaidőben) benne is lakozó legrosszabb fajta macsóról, szerencsénkre rendkívül szórakoztatóan, ráadásul egy csavarral a hab tetején: a macsóról a végére kiderül, hogy mindennek tetejébe prüd is, sznob is, finnyás is, aki önpusztító nőgyülölete mellett, macsóságától kivett szabadidejében leginkább csak saját magába szerelmes.
A verset utoljára 2008 őszén, Nők a férfi (B)irodalomban című fesztiválon olvastam fel (a PIM-ben), melynek szerkesztő-rendezője voltam, és melyen felléptek többek között a Szomjas oázis és Éjszakai állatkert antológiák szerzői is.

A Szomjas oázis tartalomjegyzéke:
a szerzők bemutatkoznak képben és írásban itt:
http://a-szomjas-oazis-szerzoi-bemutatkoznak.blog.hu/
A könyvekről még többet a Szomjas oázis blogon:
http://szomjasoazis.blog.hu/
az Éjszakai állatkert szerzői és tartalomjegyzéke:
http://szomjasoazis.blog.hu/2007/06/16/ejszakai_allatkert_antologia_a_noi_szexualitasrol_a_kitakart_psyche_sorozat_elso_kotete_1

a könyvet itt megtalálod: http://www.alexandra.hu
további részletek az antológiákból:

Mit mondtak a Szomjas oázisról ők heten?
Kepes, Makk, Vekerdy, Bakács, Csányi, Hajós, "Esterházy"
http://szomjasoazis.blog.hu/2009/08/06/mit_mondtak_a_szomjas_oazisrol
Vissza a Szomjas oázisba!
http://szomjasoazis.blog.hu/

Az Éjszakai állatkert és Szomjas oázis
a Kitakart Psyché sorozat első két kötete, melyben
kortárs szerzők írnak a női testről és szexualitásról.
az antológia hozzáférhető itt:
A Szomjas oázissal kapcsolatos események, vélemények:
VISSZA A SZOMJAS OÁZISBA!
az antológia anyaszerkesztője:
Forgács Zsuzsa Bruria
bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.15. 04:54:10
ü
bbjnick
oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2009.02.15. 08:36:15
Ez bizony egy gúnyvers a Petri egyik jóbarátjáról, egy férfiról, aki bizony szinte szó szerint így panaszkodott Petrinek a nőkről. Csak hát a Petri hozzátette csavarban meg élesítésben, amit köll, hogy igazán élvezhető legyen a karakter.
Akármennyire is szeretnéd, a nők nem beszélnek, nem gondolkoznak így a férfiakról, (a versben egy tipikus macho-magatartást ír le Petri) az, hogy Te azt hiszed, hogy a nők is így viselkednek, csak a te kivetítésed a nőkre.... ellenben férfiak lehet, hogy gondolkoznak így más férfiakról, legalábbis a vers ezt is illusztrálhatja.
A vers végén kétségtelenül van egy tripla csavar, amikor a nőkre panaszkodó férfi adja elő a prüdet, ez is egy konkrét vicc, ez az egyetlen dolog, ami kapcsolódási pont lehet a nőkhöz, a női viselkedéshez, de ez is tkp egy nőkről szóló negatív sztereotipia tükör-gúnyolása... (egyébként vannak feminin macsók, akik tényleg így viselkednek, ismertem egypár ilyet) de a vers kétharmada egészen biztosan egy az egyben egy machó férfimagatartást ír le.
Neked is jó reggelt, jó ébredést!
bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.18. 03:11:31
"Te azt hiszed, hogy a nők is így viselkednek, csak a te kivetítésed a nőkre...." ---írod.
Jajjj, dehogyis hiszem (legalábbis nem tekinteném általánosnak ezt a viselkedésformát):-)
"...ellenben férfiak lehet, hogy gondolkoznak így más férfiakról, legalábbis a vers ezt is illusztrálhatja..." --- írod.
Ezt pedig nem gondoltam volna. Akiket ismerek, azok bizonyára nem gondolkoznak így. De olyan nagy Isten állatkertje! Bizonyára vannak, akik így gondolkoznak.:-)
ü
bbjnick
kékasszony · http://thumb1.indafoto.hu/4/7/64737_f79c92562db681521600b79c6a4b7453/avatar.jpg 2010.07.17. 11:49:07
oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2010.07.17. 11:52:56
mondjuk úgy, hogy a költő rátapintott pár dologra, majd azokat meglehetősen eltúlozta, hegyezte, fényezte... szóval mindenki valamennyire deformált, főleg, hogy nincs tökéletes forma, de a karaktert kétségkívül sok humorral fűszerezve tárja elénk az költő...