fotó: Szilágyi Lenke

Augusztusban kezdtük tervezni Radics Viktóriával a Nők a férfi (B)irodalomban című kétnapos Szépírók társaságá fesztivált. Kemény munka volt, sok "női" kitartást és szívósságot igényelt. A fesztivál rendező-szerkesztőjeként kaptam hideget-meleget, sok sarat, főként férfiaktól, de szerencsére rengeteg elismerést is, talán nem véletlen, leginkább nőktől. A teljes programot lásd itt:

http://www.szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=16

Kiválasztottam három számomra érdekes beszámolót, lásd a linkeket.

http://interalia.org.hu/2008/10/ha-tudnnk-nha-uralmunkat-elismerve.html

"Miért nem lehet egy picit figyelni, tanulni, hallgatni, ahogy azt Ferdinandy György tette, vagy Nádas Péter? Miért kerül ennyibe a férfi(b)irodalom létének elismerése, miért kell nagy vehemenciával hadonászni hallgató vagy kísérő figyelem helyett? Miért kell azt hangsúlyozni, hogy a nők „üveges tekintettel merednek”, ha katonai élményekről van szó, és ugyanígy, ha fociról?" - Gyárfás Judit.

http://zartkor.hu/c2623/erosz-a-mennyben-psziche-a-pokolban

"Nagy meglepetésemre az est házigazdája, az anyaszerkesztőként is emlegetett "artizán", Forgács Zsuzsa Bruria is egy férfi-verset, egy keményen ironizáló, vulgáris macsó-himnuszt, Petri György K. M. szerelmes énekét szavalta el nekünk." - Bánosi Eszter

http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=1536

"A közönség soraiból egy hölgy többször is megjegyzi: „esküszöm, mindjárt leütöm”, és érezzük, hogy persze személyesen is ismeri a felszólaló Károlyi Csabát." - Kovács Rita.

és találtam egy érdekes hozzászólást a literán is az egyik fesztiválról szóló cikk mellett:

http://www.litera.hu/hirek/a-fecseges-joga

Kiss 2008.10.31 12:14

"Jó. Tehát, izgalmas volt először is Nádas Péter bevonulása, ahogy beült két székkel mellettem az utolsó sorba, és láthatóan örvendezett, majd később, ahogy higgadtan visszautasította az obszcenitás kategóriáját, amikor kérdezték, s szerelemről szólván a szenzualitás lett a legfőbb-fontosabb(?).
       Izgalmas volt Garaczi, akit nehezen lehetett kimozdítani a sértődöttségből, lévén ő nem Spegelmann Laura, a ridikül vitában Margócsy, aki dühödten védte a férfiirodalmat, mert szerinte nőirodalom nincs.
      Jó volt Ferencz Karolina operaelőadása a szünetekben, élmény Forgács Zsuzsa bátor és provokáló közbeszólása, Kukorelly leszavazása, zusammen az egész hangulat, szerkesztőkkel írókkal, gondolkodókkal.
       Érezni lehetett, "történés" van, talán hasonló, mint ami rendszerváltáskor, nade ezzel túlzok. Megjelentek a nők az irodalomban, s ezt nem lehet visszafordítani."

és még egy utolsó "jóházbólvaló" olvasmányjavaslat:

http://johazbolvalo.blogspot.com/2008/10/pillanatfelvtelek-szi-fesztivl-1.html?showComment=1225345980000

Csak hittem azt, hogy itt a vége, de ma felkerült az ÉS honlapjára egy VISSZHANG cikk, abből idéznék ide:

"Szemben az újságíró állításaival, Kukorelly sajnos tökéletesen figyelmen kívül hagyta Forgács hozzá intézett kérdéseit, és válasz helyett inkább olyanokat mondott, hogy a nők csak meresztik a szemüket, és nem értenek a leshez, mintha zavarta volna, hogy a színpadon lévő másik négy nőnek is volt mondanivalója, és nekik is kellett juttatni egy kis időt a megszólalásra."

"Az újságírónak az is problémát okozott, hogy a rendező a technikai pultnál táncra perdült Screaming Jay Hawkins mulatságos feldolgozású Megbabonázlak című dalánál. Én kifejezett élvezettel néztem a rendező asszony felszabadult táncát." - Gindert Mária

http://www.es.hu/?view=doc;21313

Végül szeretném Bánosi Eszter kedvéért idemásolni kedvenc Petri versem, melynek választása csodálkozásra késztette

fotó: Szilágyi Lenke       

Petri György

K. M. szerelmes éneke

Miért nem szeretnek engem a nők?

Gyuri, mondd meg nekem, miért nem szeret egyik

lepedékes nyelvű, pállott picsájú

lankadt kurva sem?

Imáimba foglalnám a nevüket,

lihegnék, mint egy trubadur,

kacagnék, mint egy bajazzó,

elvenném feleségül (le van szarva!),

miért nem szeretnek engem a nők,

ezek a tetves kis pinamancik,

én áhítattal ejtem ki a retkes nevüket

minden fogmosás előtt,

és most otthagyott ez a Margit is,

miért? mer' mondtam neki,

mikor a múltkor bőgni kezdett,

hogy fújja már ki (a szemét)

vagy hagyja abba,

én nem bírom a tocsogós csajokat

(az anyja halt meg neki vagy kije),

há' most mi rosszat mondtam neki,

hogy mennyen a kurvaannyába,

mert én most dolgozom és utálom,

ahogy a szőrök recsegnek az orrában,

amikor levegőt vesz,

és ettől nem hallom a konczsuzsát

gépelés közben.

Erre elment.

Ezek a szar kurvák, öregem,

mindentől felhúzzák az orrukat.

Ez az Enikő meg - - -

hát nem igaz!

Én szeretem

a nőket, meg nem vagyok prűd meg minden...

de háromszor láttam,

és nem le akart smárolni egy kapualjban?

Így ahogy mondom:

nyelvespuszit akart

adni. Belelógatta azt a ronda nagy

piros nyelvét a számba.

A meztelen számba. És nem hord nyelvtartót sem.

Hát megmondtam neki,

hogy álljon meg a menet,

előbb lakás és egzisztencia,

aztán akarjon puszizkodni. De akkor se velem,

mert engem nem így neveltek.

(Pedig szerettem volna,

ha megkéri a kezem, nagyon snájdig lány volt),

de hiába, nálam első az elv:

mindent a szemnek,

semmit annak a ronda folyós kezének

- le akart tapizni! hát ezt neki!

Mért nincs egy rendes nő? Aki nincs.

Ezek mind vannak: szelelnek, párolognak,

szaguk van. Akkor is nő a hajuk,

amikor gépelek. Pedig csak azt kérem, hogy ne.

Ez a legkevesebb.

Én tökéletesen tudok alkalmazkodni,

mosok lábat, tisztán tartom a teflont,

perfekt agglegény vagyok, valószínűleg

az a baj, hogy túlságosan tisztelem

ezt a sok riherongyot.

küldi: