Az A38-as hajón Hajtűkanyar címmel előadott művészeti-irodalmi est performansza alatt a közönség megtekinthetett egy mobil installációt, amely szándékom szerint hasonlított egy szibériai mozgó-WC-re. (Ez, mint ismeretes, két husángból áll: az egyikre támaszkodunk, a másikkal kergetjük a farkasokat.)
rajz:Szemethy Orsolya http://metamor.hu
A Hajtűkanyarban a ruhaakasztókra applikált levélmásolatokból az érdeklődők ízelítőt kaphattak egy humoros fordulatokkal teli, kiadatlan levelezésből, az irodalmi kánont jelentősen befolyásoló férfi szerkesztők és az ősi témákról friss, fanyar, oxigéndús hangon megszólaló írónők között feszülő szárítókötél problémáiról. Az installáció alapanyagául az ÉS szerkesztőivel folytatott levelezésem szolgált:
"Miért érdektelen (kevés) az, ha valaki nőként, író nőként illetve nő íróként fogalmazza meg magát, és miért nem azonos a meseszép gésa és a brutális török irodalmi értelemben."
Forgács Zsuzsa Bruria
----- Original Message -----
From: Kecskelány
To: ÉS
Sent: Tuesday, February 13, 2007 4:02 AM
Subject: komment Rácz Péter Ex Libriséhez
Kedves És, itt küldöm
Kit bökdös kinek a szegycsontja? című szövegemet, Rácz Péter Ex libriséhez,
üdvözlettel,
Forgács Zsuzsa
Forgács Zsuzsa Bruria
Kit bökdös kinek a szegycsontja?
„….ha nem bújna ki majd mindegyik írásból ugyanaz a szög: az, hogy nő vagyok, nő író (író nő) vagyok. Nem baj ez, bár mint tematikát én magam mindig kevésnek tartottam. Vagy pontosan annyinak, mint hogy egy másik író meg férfi. Az az irodalmi közlés tehát, hogy volt egy "brutális török szerelmem", pont annyit ér mélyebb (mondjuk) lélektani megközelítés nélkül, mint hogy "meseszép gésával kerültem szerelmi kapcsolatba". (Rácz Péter Kiss Noémi Trans c. novelláskötetéről az Ex librisben)
Szerencsére vagyunk egy páran, akiknek viszont fontos, hogy most már végre pirulás nélkül nézhessünk rá a világunkra nőként, mivel ez a látószög és szemléletmód kimondva-kimondatlanul mostanáig csak a „tűrt” kategóriába tartozott, mint ami másodosztályú, érdektelen, és úgy általában mihaszna időtöltés bíbelődni vele. Emberként, íróként, művészként és filozófusként élni és írni elsősorban annyit jelentett, hogy férfi normák szerint élsz, gondolkozol, és férfi ideálokat valósítasz meg. A nembeliségem szerinti írás mindeddig elsősorban férfi írás volt. Érthető, hogy Rácz Péternek nem voltak hiányérzetei mikor felnőtt, hiszen bőven el volt látva azokkal az irodalmi élményforrásokkal, melyekkel gond nélkül azonosulhatott, melyeket törés nélkül átélhetett, és amelyek segítették a felnőtté válásban, férfivá érésben, asszisztáltak a férfiak által dominált (meghatározott) kultúrában való eligazodáshoz és érvényesüléshez. Akárhogy is szeretne tiltakozni ez ellen, mégsem tagadhatja le, hogy a magyar irodalom elsősorban és meghatározó módon férfi irodalom, melyben a női hang csak a szabályt erősítendő kivételként jelenik meg. Szóval mi van a nőkkel? Akiknek folyamatosan olyasmiket kellett internalizálniuk a túlélés érdekében magukról, ami ellentmondásban állt saját tapasztalataikkal, látószögükkel és érdekeikkel? Akik nem indulhattak ki saját szükségleteikből még az irodalomban sem? Rájuk egy furcsa, hasadt szellemi és lelkiállapot várt, melyben ők eleve adottan a MÁSIKAT testesítik meg, és ennek megfelelően magukról eleve a MÁSIKKÉNT, kívülállóként és alárendeltként kellett gondolkozniuk, méghozzá a modern irodalom által megteremtett szubjektum felől, amely nem más, mint a férfi.
Egyébként gratulálok Rácz Péternek a meseszép gésához, ő abban a privilegizált helyzetben van, hogy megengedhesse magának a prostitúció romantizálását saját szükségletei szerint, és ne tekintsen a gésa-lét embertelen, megalázó aspektusaira. Erre érthető módon neki nincs igénye, hiszen kényelmetlen volna behatolni a MÁSIK által megélt, kevésbé szép valóságba. Rácznak a szépelgő gésa-illúzió (lufi) érhet pont annyit, mint a brutális török, mivel egyik állapotot sem kell megtapasztalnia a brutalizált MÁSIK felől. Viszont egyetlen gésa, sőt egyetlen nő sem engedheti meg magának ugyanezt a luxust. Hát lehet, hogy nekem most pont ezért fontosabbak Kiss Noémi írásai, Rácz Péter farkasvak „pártatlanságánál”. Kiss Noémi ugyanis segít nekem artikulálni, kibontani és megérteni egy eddig javarészt eltakart, elhallgatott, lebecsült, értéktelennek tartott világot: az enyémet.
----- Original Message -----
From: Kovács Zoltán
To: Kecskelány
Sent: Wednesday, February 14, 2007 12:34 PM
Subject: kovács zoltántól
Kedves Zsuzsa,
Igazán ne haragudj, de Rácz cikke nem arról szól, amiről Te írsz: röviden, a cikkben szó sincs arról, hogy a szerző a női látószöget a tűrt kategóriába tartozónak vélné. Írásodat nem tervezzük közölni.
Üdvözöllek, Kovács Zoltán
----- Original Message ----- *
From: Kecskelány
To: ÉS
Sent: Wednesday, February 14, 2007 3:17 PM
Subject: Re: kovács zoltántól
Kedves Kovács Zoltán,
Rácz Péter cikkének Kiss Noémira vonatkozó része arról szól, hogy miért érdektelen (kevés) az, hogy Kiss Noémi nőként, író nőként illetve nő íróként fogalmazza meg magát, és miért azonos a meseszép gésa és a brutális török irodalmi értelemben. Én ezeket cáfolom, illetve kifejtem, hogy ez miért nem korrekt álláspont. Ha nem közlitek, ezt meglehetősen diszkriminatívnak gondolom, ami tulajdonképpen a Rácz Péter-féle attitűd folytatása a lap által. Csodálkozni nem csodálkozom, mert hasonló ügyekben korábban is hasonló módon diszkriminatívan viselkedtetek velem szemben (gender ügyek). Hogy elküldtem neked, csak azt jelzi, mindig adok nektek egy új esélyt arra, hogy revideáljátok nézeteiteket.
Forgács Zsuzsa
* (Ez a levél megválaszolatlanul maradt, ezért átküldtem minden anyagot Radics Viktória kritikusnak véleményezésre).
----- Original Message -----
From: Radics Viktória
To: ÉS
Sent: Wednesday, February 14, 2007 5:25 PM
Subject: Forgács
Tisztelt Főszerkesztő úr!
Nagyon megdöbbentem, látván, hogy nem kívánja közölni Forgács Zsuzsa olvasói levelét az Agora rovatban. Forgács Zsuzsa rövid szövegét kristálytisztának érzem, fontosnak tartom. Forgács Zsuzsa jogosan és okosan bírálja Rácz Péter kritikájának néhány pontját. Mindeddig azt hittem, hogy az újságírói etika megkívánja, mi több, kötelezővé teszi az ilyen hozzászólások közlését. Azt hittem, hogy az önök Agora rovatának pont az a funkciója, hogy az ellenvéleményeket, bírálatokat, észrevételeket stb. nyilvánosságra hozza. Forgács Zsuzsa hozzászólásának minősége nem hagy kívánnivalót maga után. Ez egy végiggondolt, jól kifejtett, érvekkel alátámasztott és kitűnően megfogalmazott vélemény. Kérem önt, fontolja meg az elutasítást! Akkor is, ha ön nem ért egyet a cikk tartalmával. Ez a rövid írás nyilvánosságot érdemel. Az ÉS-hez nem méltó az ilyen eljárás, egy vitacikk, egy jól formált vélemény közönséges visszadobása.
Tisztelettel, Radics Viktória kritikus
----- Original Message -----
Feladó: Kovács Zoltán
Címzett: 'Radics Viktória'
Másolat:
Elküldve: Wednesday, February 14, 2007, 21:18
Téma: RE :Forgács
Tisztelt Radics Viktória,
Hogy Forgács Zsuzsának mi a véleménye, ahhoz nekem, mint szerkesztőnek, sok közöm nincs, ahhoz viszont igen, hogy a reflexió érdemben kapcsolódik-e Rácz Péter szövegéhez. Nem kapcsolódik, mert Rácz nem arról ír, amit Forgács Zsuzsa szóvá tesz, ezért aztán elutasításom etikai szempontú értékelését, ha nem haragszik, teljesen értelmetlennek is tartom. Bizonyára olvasta Forgács Zsuzsának írt válaszomat, így azt most nem ismétlem meg.
A véleményem levele olvastán sem változott, őszintén sajnálom, hogy nem értünk egyet.
tisztelettel, Kovács Zoltán
----- Original Message -----
From: Kecskelány
To: csi
Cc: Viktoria Radics
Sent: Thursday, February 15, 2007 7:32 AM
Subject: Fw: komment Rácz Péter Ex-libriséhez
Kedves Csuhai István,
Szeretném, ha meggyőznéd Kovács Zoltánt, hogy van értelme közölni ezt a kis férfi–nő vitát az Agorán, és hogy ennek a vitának a tagadása nem szünteti meg és nem oldja meg a problémát, sőt lehet, hogy csak feleslegesen dagasztja.
Itt küldöm csatolva az én eredeti kommentemet Rácz Péter EX LIBRISÉHEZ, ezen kívül Radics Viktória és az én válaszomat Kovács Zoltán elutasítására.
Köszönöm, üdvözlettel, Forgács Zsuzsa
----- Original Message -----
From: Csuhai István
To: Kecskelány
Sent: Thursday, February 15, 2007 3:21 PM
Subject: RE: komment Rácz Péter Ex-libriséhez
Kedves Zsuzsa, sajnálattal írom, hogy nem tudok a közlés érdekében közbenjárni Kovács Zoltánnál, mivelhogy elsőként én javasoltam, hogy ne közöljük a leveledet. Aránytalanságnak tartom, hogy az eredeti szöveg 3 és fél mondatára kétflekkes reakció szülessen, amely ráadásul erősen belemagyarázó túlinterpretáció. Nem lehet mindent ebből a szemszögből megítélni: vagy ha igen, a végén oda jutunk, férfi ne írjon nőről, nő ne írjon férfiról kritikát, hiszen úgysem foghatja fel a másik világát. Ez számomra nonszensz, ezért voltam ellene a közlésnek.
Barátsággal üdvözöl, csi.
----- Original Message -----
From: Kecskelány
To: Csuhai István
Cc: Viktoria Radics
Sent: Friday, February 16, 2007 7:18 AM
Subject: Re: komment Rácz Péter Ex Libriséhez
Kedves Csuhai István,
Nem az egész EX LIBRISRE válaszoltam, csak a Kiss Noémit illető részre. Ha egy férfi írhat egy gender szempontú kritikát egy nőről, vagyis behozhat gender szempontokat kritikájába, akkor én erre miért ne reagálhatnék? Sőt, miért nem reagálhatok érdemben?
A gender szempontot ugyanis Rácz hozta be a képbe. Allítása szerint, lényegtelen, érdektelen, AZAZ, ahogy ő fogalmazta, mint tartalom „kevés” az, hogy Kiss Noémi nőnek, nő írónak, illetve író nőnek fogalmazza meg újra és újra magát szövegeiben, és Rácz úgy gondolta, ez túl van hangsúlyozva, aminek nincs értelme. Erre reagáltam én írásomban, szerintem adekvátan.
Nyugodtan írjon férfi is, nő is mind a kettőről (egymásról) és egymás szövegeiről, de lehessen erről kommunikálni, és NE LEGYEN RÖVIDRE ZÁRVA ez a beszélgetés AZ EGYIK OLDALRÓL. Rácz Péter „helyére teheti” Kiss Noémit? Ítélkezhet fölötte? De én erre nem reagálhatok? Nem fejthetem ki a véleményemet ugyanebben a lapban? Miért van a Rácznak több joga erről írni, mint nekem? Miért fontos, hogy ebben a témában ne lehessen reagálni rá? Rácz megtehette volna, hogy nem hozza be a gender szempontot EX LIBRISÉBE, de szuverén módon úgy döntött, behozza, méghozzá egyoldalú, lekicsinylő, lekezelő módon, ráadásul meglehetősen differenciálatlanul, felkészületlenül, a témához való hozzáértés nélkül. Erre reagálok én, nyilván, mert ez nekem viszont fontos, azt is mondhatnám, saját esztétikám szempontjából centrális kérdés.
Változatlanul kérem, hogy hozzátok le a reakciómat.
Remélem újra fontolóra veszitek a közlést.
Üdvözlettel,
Forgács Zsuzsa
Ezután kaptam egy levelet Outi Hassitól, finn fordító barátnőmtől:
----- Original Message -----
From: Outi Hassi
To: Kecskelány
Sent: Monday, February 19, 2007 12:14 PM
Subject: es tartalma nemek szerint bontva
Zsuzsa kedves,
A levelem tárgya tehát a legfrissebb ÉS (2007. február16.).
Így egy kicsit nehezebb mérni, de érdekes így is.
Készítettem egy kis statisztikát:
Ha jól számolok, cikkek, interjúk, levelek, novellák, versek stb., tehát mindenfajta írások alá 43 férfi írta a nevét, és 4 nő. Egy nőtől sem publikáltak szépirodalmi művet. Képeket ezen a héten férfiművésztől közöltek.
Érdekes téma a különleges reklámok, hirdetések tartalma a lapban:
valamilyen kiadványt (könyv, folyóirat stb.) hirdető reklámból 14 van, abból 11 egyértelműen férfiközpontú, 2 vegyes vagy semleges, tehát olyan, amiben női név is szerepel, 1 női szerzőre vonatkozó reklám van a lapban. Rendezvényhirdetésből is elég sok van, abból 5 férfiközpontú, 7 vegyes (de túlnyomóan férfielőadókat sorolnak), 1 női.
Egyébként genderszempontot eddig semelyik írásban, reklámban, hirdetésben, képben nem vettem észre. A lap tehát abszolút biztonságos olvasmány, illik a "kifutó, márkás férfiruházathoz" (MR SALE, az utolsó oldalon található ruhaüzlet hirdetéséből).
Még lehetne elemezni, puszi, Outi
Ennek hatására, és mert nem kaptam pozitív választ az És-től, megírtam a
Lény és irodalom című mesémet, melyet elküldtem a lapnak. Lásd a rajz alatt:
rajz:Szemethy Orsolya http://metamor.hu
frgcs zszs brr
Lény és irodalom
Mottó:
felmászott a kecsk' a fára,
jajj, be szépen kukorékol,
piros csizma van a lábán,
nem süt a nap a szemébe
Elnézést kérünk, ha a következő példamese sántít, vak, és dadog – de legalább a miénk. Egyszer egy kecskelány írt egy könyvet a világban való utazási tapasztalatairól. Ez idáig rendben is lett volna, de oroszlán munkatársa, akivel amúgy együtt vezettek egy állatszelídítő farmot, kiakadt ezen a könyvön, és írt egy hörgedelmet a Lény és irodalom című lapba, melyben súlyosan megbírálta a kecskét. Azt állította, felesleges azon rúgóznia bárkinek, hogy ő kecske vagy sem – kecskeként utazgat vagy sem –, mivel önmagában az, hogy valaki kecske, még nem érték, irodalmi témának meg kevés, illetve pont annyi, mintha valaki oroszlán lenne. Hiszen – érvelt az oroszlán – nincs különbség például aközött sem, hogy egy kecske eszik meg egy oroszlánt, vagy egy oroszlán eszik meg egy kecskét, mind a két cselekmény lényege szerint táplálkozás.
– De a kecskék nem esznek oroszlánt – vetette ellen Brr kecske, aki felhúzta magát az oroszlán cikkén és írt rá egy választ, amit beküldött Lény és irodalom levélrovatába.
– De amennyiben a kecske mégis enne oroszlánt, akkor az lényege szerint ugyanaz volna, mint amikor az oroszlán eszik kecskét – erősködött Nyüfi oroszlán, a szerkesztő, aki nem kívánta közölni lapjában Brr kisasszony mekegését.
– De a kecskék akkor sem esznek oroszlánt – próbálkozott újra Brr kecske –, a kecske ugyanis táplálkozás esetén szereti előnyben részesíteni a füvet és a leveleket.
– Ez a baj veletek, kecskistákkal – nyüffögte Nyüfi oroszlán –, hogy leragadtok érdektelen részleteknél, és agresszíven nyomatjátok a kecskeségeteket, és a rendkívül partikuláris kecskizmusotokat, holott ennek nincs semmi jelentősége az egyetemesség, illetve a Lénység szempontjából. Jó irodalmat kell írni, és kész, mint például Toszatoj, aki nem mellesleg egyúttal a legnagyobb kecskeíró is.
– De Toszatoj oroszlán volt – makacskodott Brr kecske.
– De mégis ő volt a legnagyobb kecskeszerző is egyúttal, ez köztudott – türelmetlenkedett Nyüfi oroszlán.
– De nem furcsa, hogy az egyetemes Lénységet sokkal több oroszlán képviseli, mint kecske? És hogy a Te lapod, Nyüfi oroszlán, pont annyi kecskét publikál, mint amennyi százaléknyi kecske bejutott a Lény parlamentbe, ahol az arány 8% a 92%-hoz?
Amire Nyüfi oroszlán gondolkodás nélkül ráolvasta Brr kisasszonyra az oroszlánok által írt Lény katekizmust:
– Ha majd a kecskék is nagyobb számban fognak írni az egyetemes Lény-mérték és Lény-minőség szerint, akkor ők is nagyobb számban lesznek publikálva a Lény és irodalom-ban.
– Akkor legalább engedd meg, Nyüfi oroszlán, hogy arról mekegjek el egy cikket, hogy mi a különbség, ha oroszlánként utazunk a világban, és hogyan néz ki ugyanez a különbség, ha kecske vagy – alkudozott Brr kecske.
– Semmi értelme! Vagyis teljesen értelmetlen – válaszolta Nyüfi oroszlán – az egyetemes lénység problémái helyett megint a különbségekre fókuszálni, mintha a kecskéknek nehezebb lenne utazni, netán pont az oroszlánok miatt. Egy ilyen cikk oda vezetne, hogy az oroszlánoknak gátlásaik támadnának, és nem mernének a kecskékről írni. És a végén oda jutnánk, hogy az oroszlánok csak oroszlánokról, a kecskék pedig csak kecskékről írnának. Egyébként még sok mindent volna értelme nektek kecskéknek megtanulni az oroszlánoktól - folytatta Nyüfi oroszlán - hiszen igaz barátságra csak az oroszlánok képesek, illetve csak a kecskék képtelenek. A barátság ugyanis egy sajátosan oroszlán dolog! Na, ez például egy jó téma, ha rendesen megírod, szívesen leközlöm a lapomban!
***
(Na, kedves olvasó, itt a vége, fuss el véle a világ végire, oszt onnan lógasd bele a lábad a nagy semmibe, és lógatás közben nyugodtan dobd bele a végtelen micsodába ezt a mesét, mert itt ezen a szexizmustól gernyedő földön garantáltan nem mész vele semmire, annyi szent!)
ps:
Kedves olvasó, ha elolvastad a fenti mesét, bizonyára nem okoz majd gondot válaszolni a következő találós kérdésre:
A LÉNY jön-megy a shopping mall-ban és kecskékre vadászik, mert éhes.
Ebben a mondatban mekkora a valószínűsége annak, hogy a LÉNY
kecske és nem oroszlán? 1. nagyon kicsi, 2. nagy, 3. semekkora.
----- Original Message -----
From: Kecskelány
To: csi
Sent: Tuesday, February 20, 2007 10:29 AM
Subject: Lény és Irodalom
Kedves Csuhai és És!
Itt küldöm csatolva a Lény és irodalom című példamesémet. Ha van vér a ponponotokban, akkor szerintem lehozzátok. Van?
Üdvözlettel, frgcs zszs
----- Original Message -----
From: Kovács Zoltán
To: Kecskelány
Sent: Tuesday, February 20, 2007 10:51 AM
Subject: RE: Lény és Irodalom
Kedves Zsuzsa,
Sem a korábbi írásodat, sem ezt, nem tervezzük közölni. Ne haragudj, hogy ha ezügyben érkező további leveleidre már nem válaszolok, de úgysem tudnék mást mondani.
Üdvözlettel, Kovács Zoltán
Ezen a ponton vita támadt, hogy vajon üresen ment át a Lény és irodalom csatolmányom, vagy sem. Én mindenesetre újra elküldtem nekik az anyagot.
----- Original Message -----
From: Kovács Zoltán
To: Kecskelány
Sent: Tuesday, February 20, 2007 12:08 PM
Subject: FW: Lény és Irodalom
Zsuzsa,
nincs időm arra, hogy arról vitatkozzam, üres volt az átküldött dokumentum, vagy sem. Olvastam verzállal szedett tanmesédet, ami tőről metszett zagyvalék. Pont elég volt, és most már tényleg hagyjuk abba. Keress alternatív fórumot, folytasd ott.
Szia, Kovács
----- Original Message -----
From: Kecskelány
To: Kovács Zoltán
Sent: Tuesday, February 20, 2007 1:11 PM
Subject: Re: Lény és Irodalom
Kedves Kovács!
Neked minden zagyvalék és értelmetlen, amihez egy kicsit meg kellene nyitnod magad, amihez egy kicsit gondolkozási pályát kellene módosítanod, ahol egy kicsit magadba kellene nézni, hogy esetleg nem benned van-e a hiba, és nem volna-e értelme revideálni a nézeteidet.
Természetesen meg fogom találni ennek a le nem folytatott vitának a fórumot, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez a Ti veszteségetek is!
Forgács Zsuzsa
---- Original Message -----
From: Csuhai István
To: Kecskelány
Sent: Tuesday, February 20, 2007 12:10 PM
Subject: RE: Lény és Irodalom
Kedves Zsuzsa, rossz hírem van, ha azzal gyanúsítasz minket, hogy olvasatlanul utasítottunk el: már első alkalommal, 10.30-kor is csatolmánnyal jött át a leveled, kinyomtatott változatát többen is olvastuk a szerkesztőségben. De ez a mondatod gondolkodóba ejtett: lehet, hogy ez az egész dolog mégsem a boldog magadra találásodról szól, ahogy eredetileg ezt hajlandó voltam Tőled elfogadni, hanem a förtelmes magakelletésedről és elviselhetetlen feltűnési viszketegségedről? Arra hajlok, igen. Erre tekintettel én is befejezettnek tartom a levelezésünket.
Csuhai István
Élet és Irodalom
----- Original Message -----
From: Kecskelány
To: Csuhai István
Sent: Tuesday, February 20, 2007 1:14 PM
Subject: Re: Lény és Irodalom
Kedves Csuhai!
Amit 10.29-kor küldtem el, abban én később nem találtam szöveget, ezért küldtem el újra. Szó sincs boldog magamra találásról, ELNÉZÉST, de azt nem veletek és nem nyilvánosan kívánom elintézni. A „förtelmes” szót inkább az elképesztően előítéletes gondolkozásotokra volna érdemes alkalmazni, és nem rám. De hogyhogy nem feltűnési-viszketezed le azt a 43 férfit, akit ezen a héten közöltetek – szemben a 4 nővel? Ezt a jelzőt miért nekem tartod fenn? Amit ők csinálnak az miért nem maguk-kelletés? Neked miért elviselhetetlen, hogy szeretnék egy normális vitát, PÁRBESZÉDET, a maga helyén lefolytatni: az ÉS-ben, mivel ott kezdődött Rácz Péter Ex librisével. De nem és nem, most már mindent kitaláltok, hogy itt ne lehessen párbeszéd, hogy belefojtsátok a másikba a mondanivalót. Te befejezettnek tekintheted ezt az ügyet, de nekem nincs más választásom, minthogy megtaláljam azt a fórumot, ahol viszont ez az ügy megbeszélhető lesz, ha nem az ÉS-ben, akkor másutt.
Forgács Zsuzsa
----- Original Message -----
From: Kecskelány
To: Rácz Péter
Cc: csu
Sent: Tuesday, February 20, 2007 2:43 PM
Subject: és anyagok
<span style="font-family: Times Ne
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Utolsó kommentek